Ugrás a fő tartalomra

Harag nélkül cselekedni Isten szerint


 Bevallom őszintén, jelen vírushelyzetben, nehéz harag nélkül élni mindennapjaimat. Még mindig nem félek, és még mindig nem a vírustól féltem az embereket, talán ezért olyan nehéz. 

Mindenesetre úgy gondolom, a többségünknek van olyan amivel nem ért egyet a világban és igazságtalannak tartja. És igen a világunkban több a rossz, mint a jó, vagy úgyis mondhatnám. A rossz jelen van itteni világunkban teret kap, és mi döntjük el mennyire engedünk neki. Sajnos valamikor egyből reagálunk a rosszra, és ha úgy reagálunk, akkor az is rosszul sül el.

A rosszban persze vannak jó történések. Még ilyen káosz közepette, is lehet azt amit tavasszal nem: Örökbefogadni. Feleségemmel holnap megyünk első találkozóra és kiváncsian várjuk. Fura, már úgy beszélünk róla, mintha már családtagunk is lenne. Feleségem 3 éve én pedig már 1,5 -2 éve érzem, hogy örökbefogadásra hív minket Isten. 

Hát akkor legyünk az igének cselekvői!

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kalandozásaink

Krónikák 1. könyve 16:8  ezt mondja:
1 megjegyzés
További információk

KereszTYénként élni

Szívvel lehet élni, s szívvel lehet hinni. Megérezni Atyánk szeretetének igazi ízét: Hogy Jézus lehetővé tette az utat ő hozzá, bűneinket magára vállalva. S ezt nem lehet elhallgatni. Ahhoz hogy más is megtudja, szükséges erről beszélni, Szent Lélek fog benne segíteni: Hogy egy napon majd az Atyához fogunk térni, és hogy még a halál után is tudunk együtt élni, fogjuk egymást látni, hallani s érezni. De ehhez szükséges szívből hinni, Mennyei Atyánkat jobban szeretni, mint egymást: Imádni.
Megjegyzés küldése
További információk

Megfékezni a nyelvemet

  Bevallom, számomra most nagyon nehéz megfékezni a nyelvemet. Kislányom sokszor nem hallgat ránk, munkahelyen folyamatos problémahegyek kerekednek, a járványhelyzet pedig megágyazza ennek az egésznek a helyzetét. Többször hallgatok mint kikelek magamból, de amikor kikelek akkor robbanok. A gond ezzel csak az, hogy amikor robbanok attól még nincsen semmi megoldva, csak a másiknak a lelkébe tiprok bele. És nekem sem lesz jobb a közérzetem. Az sem jobb amikor hallgatok, mert akkor meg magamba dühöngök. Nem mondom azt sem, hogy nem szoktam szólni, de szoktam, nem erősen, hanem olyan megállapítóan, ami általában üres fülekre talál, és ha ebből baj lehet, akkor szokott jönni a robbanás ha még akkor se hallanak meg. Egyre jobban megtanulom, hogy Isten kezébe kell letenni a gondokat, ő meghallgat. És sokszor kapon azon magamat, hogy amit elpanaszolok neki, az nemsokára a közreműködésem nélkül megoldódik. " Jakab 3:9  Ezzel áldjuk az Urat és Atyát, és ezzel átkozzuk az Isten hasonlato...
Megjegyzés küldése
További információk