A 107. zsoltárból
Vannak akik, keresik a helyüket a világban, éheznek rá, szomjaznak, de szomorúak, mert nem találják. Amikor Istent szólítják, ő megitatja és eteti őket, ahol a helyük van. (4-9. vers)
Vannak akik tudatosan tagadják meg Isten döntéseit, sok szenvedésben van részük. De amikor szívük megtörik, Istennek átadják, szenvedéseikből kimenti őket az Úr.(10-16. vers)
Vannak akik nem tudnak Istentől és nem is akarnak bűneikről lemondani, míg nem hozzá szólnak hogy miért történik velük mindaz ami, és ő szavaival válaszol nekik. ((17-22. vers)
Vannak akiket csak a karrier csúcsa érdekel, minél fentebb és fentebb jutni. nem törődve vagy látva mennyi mindenen és mindenkin gázolnak át közbe. Amikor a csúcsra érnek, és rájönnek hogy magánéletük romokban, végül már azt kérdik: igazságos ez?.. ő lecsendesíti életüket, nyugodtabb helyre vezeti őket (23-32. vers)
Ha nem lenne gyülekezetem, sem én sem családom nem ismerné Istent, csak a káosz uralta világunkat. Sok minden nem érdekelne, amiker Isten tett fontossá számomra. A megtért testvéreim nélkül, keresném a helyem, nem érdekelne Isten és a halál utáni élet, a bűneim, és az hogy a társadalom romlottsága miatt, hány embert bántok meg.

Megjegyzések
Megjegyzés küldése