Ugrás a fő tartalomra

Marhabőgés

Sámuel útján vezet vagy Saul útjára figyelmeztet az Úr?

Sámuel Izrael utolsó bírája Isten prófétája, Izrael első királyának felkentje volt.Képes volt átadni bírói posztját a királyság korának mert Isten arra kérte.

Saul, Izrael első királya.Ameddig hallgatott Istenre Sámuelen keresztül, Izrael győzelmet győzelemre halmozott. De amikor fontosabb lett számára a hatalom, mint Isten szava, azon nyomban Isten másik királyt kent fel a népnek.

Amikor egyik jelentős hadjáratában győzelmet aratott, Isten azt kérte tőle, hogy ne hagyjon hadizsákmányt. Ő pedig az ellenség királyát, és legjobb jószágait, juhait és Marháit befogta, azon indokkal: hogy az Úrnak áldozza.

Sámuelt szólította az Úr, hogy vétkezett, egész éjszaka próbálta engesztelni Istent, de nem engedett, mást királyt kivánt választani: mert fontosabb számára az engedelmesség, mint az áldozat.

Másnap reggel elment Saulhoz, aki egyből az arcába hazudott, erre megkérdezte tőle Sámuel:

Sámuel 1. könyve 15:14 Sámuel azonban megkérdezte: Akkor mi az a juhbégetés, amely a fülembe jut, és az a marhabőgés, amit hallok?
Nekünk mi az a Marhabőgés amit hallunk?

Nem vagyok kibékülve ezzel a koronavírus helyzettel. Hogy ez a végidő egyik jele vagy sem, azzal nem vitatkoznék, de abban biztos vagyok, hogy ezt akármi is ez, Isten megengedte. Ugyanennyire biztos vagyok abban is, hogy ettől nem szabad megijednünk, épp azért, mert ez is Isten kezében van, és a határt ő szabja meg neki, hogy mikor van vége.

A munkám nem teszi lehetővé az otthon maradást, de hogy őszinte legyek, nem is szeretnék. Nem azért mert nem szeretnék otthon lenni a családommal, és nem is azért mert olyan munkát végzek ami az ember élelmével kapcsolatos. Hanem azért, mert nem félek. Ilyen egyszerű lenne?

Mégis idegesít az a ami folyik. Idegesít az online világ, a online videók akadozása, hogy most minden infót mindenki ott kíván megosztani. Talán azért mert nem tudom lekövetni. De idegesít az is, hogy leállt a sport világ. Talán egyik legjobban. Nem azért mert nem tudom nézni, hanem azért mert nem tudok versenyezni. És idegesít az is, hogy a társadalom egy részét érintő súlyos betegség miatt az egész társadalmat lekorlátozzuk. Ezek lennének az én marhabőgéseim?

Mert ugyanakkor az Úr megtart, család rendben, anyagi helyzetünk nem vészes, és én mégsem érzem teljesen nyugodtnak magamat... lehet hogy bátorítanom kéne másokat?

Isten üzenete lenne hogy tegyek valamit, ahogy Sámuellel tette, vagy nekem lenne ez Isten figyelmeztetése, ami Saulnak szólt?

Ez a heti dilemmám.

Megjegyzések

  1. Köszönöm! Bátorító!!! Pont ezzel foglalkoztam reggel, és ezt a biblia részt találtam a bibliában, amiről aztán sokat gondplkodtam! 1Ján 5:2 Hogyan lehetünk biztosak benne, hogy valóban isteni módon szeretjük az ő gyermekeit? Úgy, hogy valóban szeretjük Istent, és engedelmeskedünk a parancsainak!
    1Ján 5:3 Mert Istent szeretni annyit jelent, mint engedelmeskedni neki. Ez pedig egyáltalán nem nehéz!
    1Ján 5:4 Hiszen aki Istentől származik, az legyőzi a világot. Ami pedig a világot legyőzte, az a hitünk.
    1Ján 5:5 Mert ugyan ki más győzhetné le a világot, mint az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kalandozásaink

Krónikák 1. könyve 16:8  ezt mondja:

KereszTYénként élni

Szívvel lehet élni, s szívvel lehet hinni. Megérezni Atyánk szeretetének igazi ízét: Hogy Jézus lehetővé tette az utat ő hozzá, bűneinket magára vállalva. S ezt nem lehet elhallgatni. Ahhoz hogy más is megtudja, szükséges erről beszélni, Szent Lélek fog benne segíteni: Hogy egy napon majd az Atyához fogunk térni, és hogy még a halál után is tudunk együtt élni, fogjuk egymást látni, hallani s érezni. De ehhez szükséges szívből hinni, Mennyei Atyánkat jobban szeretni, mint egymást: Imádni.

Megfékezni a nyelvemet

  Bevallom, számomra most nagyon nehéz megfékezni a nyelvemet. Kislányom sokszor nem hallgat ránk, munkahelyen folyamatos problémahegyek kerekednek, a járványhelyzet pedig megágyazza ennek az egésznek a helyzetét. Többször hallgatok mint kikelek magamból, de amikor kikelek akkor robbanok. A gond ezzel csak az, hogy amikor robbanok attól még nincsen semmi megoldva, csak a másiknak a lelkébe tiprok bele. És nekem sem lesz jobb a közérzetem. Az sem jobb amikor hallgatok, mert akkor meg magamba dühöngök. Nem mondom azt sem, hogy nem szoktam szólni, de szoktam, nem erősen, hanem olyan megállapítóan, ami általában üres fülekre talál, és ha ebből baj lehet, akkor szokott jönni a robbanás ha még akkor se hallanak meg. Egyre jobban megtanulom, hogy Isten kezébe kell letenni a gondokat, ő meghallgat. És sokszor kapon azon magamat, hogy amit elpanaszolok neki, az nemsokára a közreműködésem nélkül megoldódik. " Jakab 3:9  Ezzel áldjuk az Urat és Atyát, és ezzel átkozzuk az Isten hasonlato...